A szakképzés 4.0 rendszerrel a hazai szakmai képzés átléphet a 21. századba. Az átlépés lebonyolításában és a hatékony működés biztosításában főszerep hárul a szakképzési centrumok kancellárjaira. Pap Mátéval erről a folyamatról, várható piaci hatásairól beszélgetett a Veszprém Portré.

– 2019-ben vezették be a kancellári rendszert a Szakképzési Centrumokban. Mik a kancellárok legfontosabb feladatai az új működési modellben?

– Az alapvető cél a döntéshozók részéről a menedzseri szemlélet erősítése volt. Fontos elvárás, hogy egy, a korábbiakhoz képest hatékonyabb működési modell alakuljon ki mind a gazdálkodás, mind pedig az üzemeltetés területén. A Centrum iskolái közötti szinergiákat célszerű kihasználni, erre korábban kevés példa mutatkozott. A kancellár feladata továbbá a helyi gazdasági adottságok feltérképezése, a vállalkozási szektorral való szoros együttműködés, partneri kapcsolatok kialakítása.

– Február elején jelent meg az új szakképzési törvény végrehajtási rendelete. Mi indokolta az új törvény megszületését?

– A hazai szakképzés akkor lesz igazán sikeres, ha megfelelően tudunk alkalmazkodni a külső környezet változásaihoz. A technikai fejlődés rendkívül felgyorsult, az ipar 4.0 térhódításával a termelésben meghatározóvá vált az automatizáció és a robotika. Ezzel párhuzamosan új szakmák jelentek meg a munkaerőpiacon, ezen új szakmák elsajátításához pedig új kompetenciák szükségesek. A szakképzés elsődleges célja, hogy a vállalatok számára minél felkészültebb munkaerőt képezzen, ezért elengedhetetlen az innováció megjelenése az oktatásban is. Ezen kihívásokra kíván választ adni az új szakképzési törvény.